Year: 2014

‘Leto’ – karkötő

Őszintén örültem, amikor Levinek megtetszett a Ghanima karkötőm, és megemlítette, hogy egy hasonlót ő is szívesen hordana. Tőle már annyi csudiszép szütyőt meg tatyót kaptam, és szerettem volna viszonozni valami komolyabb darabbal, de lássuk be, gyöngyből picit nehéz egy férfinak ajándékot készíteni. Azért, mint kiderült, egyáltalán nem lehetetlen, és szerintem nagyon jól áll neki ez a karkötő. 🙂 A színeket ő választotta, én csak egymás mellé raktam őket és megfűztem. A név egyértelmű volt: Frank Herbert regényében Leto Ghanima ikerbátyja.

‘IxChel’ – fülbevaló

Ez sem az a fülbevaló, amit sokat fogok hordani (bár a színei nagyon én vagyok). 🙂 Több, mint 6 cm hosszú és a formája sem túl előnyös nekem, de muszáj volt megfűznöm. Persze, mint majdnem minden, amit minta nélkül, kútfőből készítek, ez sem annak indult, ami végül lett belőle. Eredetileg egy ehhez hasonló fülit szerettem volna készíteni, csak közben támadt egy ötletem, majd még egy, és végül ez lett belőle. Kicsit úgy vagyok ezzel a darabbal, mint a közép-amerikai népek mitológiájával: távoli és idegen. Sárgaréz ovális elem, japán kása és drop gyöngyök, körömlakkozott üveglencse, fülklipsz.

‘Vanity’ – nyaklánc

A Gyöngyszigetben láttam meg ezeket a szépséges üveg gyöngyöket, és nem bírtam ellenállni, muszáj volt kiválogatnom a legszebb türkiz darabokat. A kékes-barnás átlátszó köztesek pedig a Gyöngyházból valók. (Azért ott is sok használható dologra bukkan az ember, ha nyitott szemmel jár.) Egy ilyen nyaklánc pillanatok alatt kész: kell hozzá egy lapos- és egy kúpos fogó, egy jó adag szerelőpálca és kb. 20 perc. Nem nagy kunszt, de nem is a technikai bravúr miatt szeretem, hanem mert olyan szépen összejöttek hozzá az összeillő gyöngyök. (Sőt, fotózáskor még ez a hamutálca is a kezembe akadt.) A lenti képen láthatjátok, hogy a kapocs mellé szereltem egy kis szitakötős fityegőt is: lehet hátul hordani a tarkón, de előre is lehet fordítani, és akkor medálként funkcionál. Akárhogy is, ezt most nagyon szeretem. 🙂