Ez a kis egypaneles “képregény” 2020. áprilisában készült amikor a karantén után készültem éppen egy rövid látogatást tenni az irodában, és elképzeltem, hogy mi vár majd bent.
Azért végül én győztem. 😉
Legfrissebb bejegyzések
Hegy
Némi nosztalgiával emlékszem vissza azokra az időkre, amikor még gyerek voltam, és nem voltak gátlásaim a rajzolás terén. Csak leültem az asztalomhoz, fogtam egy darab papírt, és rajzoltam amihez éppen kedvem támadt. Nem mindig úgy sikerült, ahogy szerettem volna, sokszor frusztrált, hogy nincs még elég gyakorlatom és kézügyességem papírra vetni azt ami a fejemben létezik, de ez sosem állt az utamba, és legközelebb ugyanolyan nagy kedvvel kezdtem neki a dolognak. A technikám még messze nem volt jó, de a lelkesedésem és a kreativitásom nem ismert határokat.
Felnőtt fejjel már kicsit más a helyzet: sokszor inkább referencia alapján rajzolok, mert ha van valami amit követhetek, ott elég biztos vagyok benne, hogy képes leszek ugyanazt megjeleníteni a papíron is. Ez egyféle meditációnak, kikapcsolódásnak teljesen megfelel, viszont elveszett a kreativitás, a saját ötletek megvalósítása, és ez igencsak hiányzik nekem.
Amikor mégis csak úgy leülök, kezembe veszem a ceruzát (esetünkben Appla Pencil-t), és csak úgy rajzolom amit a képzeletem diktál, valamint a végeredmény még értékelhető is, az egészen kivételes élmény. 🙂
Női portré
2019 végén lett egy iPad-em, és bár az álmom az volt, hogy majd képregényeket rajzolok vele, igazán szép kontúrokat még most sem tudok rajta készíteni. Van viszont egy csomó hagyományos eszközt imitáló “ecset”, amiket nagyon szeretek használni, mert bár abszolút nyitott vagyok a digitális eszközökre is, a hagyományos is nagyon köze áll hozzám.
Készült a Procreate alkalmazásban.
Egy meg nem valósult projekt margójára…
Történt egyszer, hogy fél évet dolgoztam egy mesekönyv illusztrációinak megrajzolásán, amiből végül nem lett semmi. (Azon kívül, hogy mesekönyv a megrendelő gyerekeinek.)
Hogy miért esett kútba a dolog, azt most nem részletezném, viszont az illusztrációk elkészítése mérföldkő a rajzos életemben. A hátterekkel mindig bajban voltam, olyan nemszeretem munka nekem, viszont itt nem volt mese (vagyis hát, éppenséggel volt! :D), meg kellett csinálni. A végeredményre büszke vagyok nagyon, mert olyasmi született amire előtte nem hittem, hogy képes vagyok, és nagyon sokat tanultam az elkészítése során. (Rajzról, az emberi lélekről, önvédelemről, stb…)
A rajzok egy 12,9″-es iPad Pro-n készültek, a Procreate alkalmazásban.
Az összes (19 db) rajz megtekintéséhez kattints a bejegyzés címére.
Színezzünk!
Az alábbi bejegyzést még 2018 körül kezdtem el írni, ennek fényében az információk már kicsit elavultak benne, de úgyis a rajz a lényeg. 🙂
***
Amikor kicsi voltam (és bevallom, azóta is) a rajzolásban főleg azt szerettem, hogy amit megrajzoltam, azt utána ki is lehetett színezni. Rajzolni, valljuk be, egy elég idegölő dolog, főleg, amikor a ceruzavázlat tintával való kihúzása közben az ember végig görcsben van: próbálod követni a vonalat és közben azon drukkolsz, nehogy megcsússzon a kezed. Ezzel szemben a színezésnél már csak arra kell figyelni, hogy nagyjából a vonalon belül maradj, és még ha ez nem is feltétlenül sikerül mindig, az itt vétett hibákat sokkal könnyebb kijavítani. Közben elmerülsz a színekben, és a legnagyobb problémád az, hogy a 72 darabos ceruzakészletedből melyik szín legyen a következő.
A húszas éveim közepéig a rajzolás volt a hobbim. Aztán jöttek a gyöngyök, a tinta és a papír világa pedig évekig háttérbe szorult. Később belekóstoltam a Zentangle rajzokba, és bár nagyon élveztem, manapság már nincs időm egyhuzamban órákat tölteni a papír mellett, márpedig a rajzolást nekem sosem sikerült tízperces kis ülésekre lebontani. Kell, hogy legyen időm meditálni a papír fölött, majd aprólékos ceruzavázlatot készíteni, végül kihúzni a főbb formákat tintával, kiradírozni a ceruzanyomokat, és másodszorra is átmenni a rajzon tintával, ezúttal létrehozva a vonalak dinamikáját és az apróbb részleteket. Ez nálam így megy, viszont mindehhez idő és elmélyülés kell, ami mostanság vagy nem adatik meg, vagy ha van időm, azt inkább egy új ékszer elkészítésére fordítom.
Itt jön a képbe a színezés.