Aktuális kedvencem ez a két karkötő, de azt hiszem, hosszú távon sem unok majd rájuk.
Pihe-puha tapintású mindkettő, mivel csak és kizárólag japán kásagyöngyből készültek, nem használtam semmi éleset (pl: cseh csiszolt, Swarovski).
Aktuális kedvencem ez a két karkötő, de azt hiszem, hosszú távon sem unok majd rájuk.
Pihe-puha tapintású mindkettő, mivel csak és kizárólag japán kásagyöngyből készültek, nem használtam semmi éleset (pl: cseh csiszolt, Swarovski).
Magamtól sose kezdtem volna hozzá ennek a bogyónak, mert bár találkoztam vele az Interneten, valahogy nem fogott meg. Aztán Kati kolléganőm felhívta rá a figyelmem Facebook-on, majd a gyöngyboltos ismerőse megemlítette, hogy szeretné tanítani, de nincs hozzá mintája. Gyorsan előkerestem neki a mintát, és közben Levente kollégám is kedvet kapott az elkészítéséhez. Így aztán már mindenki virágos bogyó lázban égett, megkezdődött a gyöngyök levadászása, csak engem nem érdekelt még mindig túlzottan a dolog.
A karkötő mintáját még a nyári szabim előtt láttam a Bead&Button augusztusi számában, és gyorsan memorizáltam is, mert igazán nem bonyolult.
Én kétlyukú lencsét használtam hozzá, de bármilyen kétfuratos gyönggyel el lehet készíteni. (Pl.: SuperDuo, kétlyukú háromszög…)
Valami kellett még hozzá, és rögtön ennek az orosz lánynak a fülbevaló mintája ugrott be.
Amikor megláttam ezt a mintát, azonnal tudtam, hogy ezt egyszer meg kell fűznöm. (És persze ugyanez elmondható minden más gyöngyékszer mintáról, amit valaha is megpillantottam… :-))
Eleinte gyűrűnek indult, aminek a minta készítője is szánta, de ahogy haladtam a fűzéssel, rá kellett jönnöm, hogy soha nem találkoztam még egy nővel sem, akinek a keze elég nagy lenne egy ekkora gyűrű viseléséhez.
Így lett belőle medál és ajándék egy nagyon kedves kolléganőmnek. Viseld egészséggel Kati! 🙂
Amikor elkezdesz gyöngyöt fűzni, sokáig mások mintáiból dolgozol. Aztán ahogy kezded megérteni, hogy hogyan is épül fel egy-egy ékszer, hogyan befolyásolja a kész munkát a gyöngyök mérete, az öltések iránya, egy idő után képes vagy saját kútfőből is megfűzni valamit.
Ő itt a második saját mintám. Fűztem, bontottam, újrafűztem, és még hagytam is állni egy éjszakára, hogy lazuljon az egész és át tudjak menni a tűvel az egyik gyöngyön. 🙂 És végül elkészült.